A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége 2002-ben az alapszabályának és ügyrendjének megfelelően működött. A Szövetség küldöttgyűlése és elnöksége a megfelelő időben ült össze, valamennyi ülésén határozatképes volt, megfelelő döntéseket hozott. A testületi döntéseket első ízben az interneten hoztuk nyilvánosságra. A társulati információs rendszeren (TIR) keresztül valamennyi területi szervezetünk, vízgazdálkodási társulatunk és tagvállalatunk megismerhette az elnökség döntéseit. A VTOSZ szervezeti egységeinek és tagszervezeteinek működéséről folyamatosan tájékoztatást adtunk a VÍZGAZDÁLKODÁS című folyóiratunkban. Eredményesen bonyolítottuk le a tisztújító közgyűlést. Az egyes területek 2002. évi működéséről részletesen a következőkben számolunk be.
1. KÖZGYŰLÉSEK
2002. évben a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége két közgyűlést tartott. Az évi rendes közgyűlésre 2002. február 28-án, Budapesten került sor. Ezen a 2001. évi munkáról és gazdálkodásról szóló beszámolón kívül az alapszabály kisebb módosításaira, a 2002. évi munkaterv és költségvetés elfogadására került sor. A közgyűlés jelölőbizottságot is választott, amelynek Sógor László volt az elnöke, tagjai pedig Csatlós Péter, Lőrincz Károly, Papp László és Presits Ferenc voltak.
A jelölőbizottság 2002. áprilistól szeptemberig végezte munkáját, kikérve valamennyi területi szervezet, vízitársulat és vízgazdálkodási társulati csoport véleményét.
A tisztújító (rendkívüli) közgyűlésre 2002. szeptember 27-én került sor Siófokon. A közgyűlés ünnepi részében a 2002. évi Beszédes József emlékérmek átadására került sor. Az ötéves ciklus (1997. szeptember 30. – 2002. szeptember 27.) értékelése 4 beszámolóban történt. Sződi Imre elnök többek között a VTOSZ általános, érdekvédelmi és kapcsolattartási tevékenységét értékelte. Dr. Kováts Gábor elnökhelyettes a vízitársulati szakterület tevékenységéről, Ritecz György munkabizottsági elnök a viziközmű társulati szakterület munkájáról számolt be. Dr. Czecze Lajos ellenőrző bizottsági elnök a VTOSZ ellenőrző bizottságának ötéves tevékenységéről adott számot. A beszámolók vitáját és a határozathozatalt követően a jelölőbizottság javaslatainak Sógor László elnök által történt előterjesztésére, megvitatására, a további jelölések lehetőségének megadására, majd az elnök, az elnökhelyettesek és az ellenőrző bizottság megválasztására került sor. A választás végeredménye:
2. KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA
A két közgyűlés összesen 20 határozatot hozott. Ezekből ügyrendi jellegű volt 8 határozat. Különféle beszámolók illetve munkatervek elfogadásáról 7 határozat döntött (adott időszak munkájáról szóló beszámoló 2 db, költségvetési jellegű 2 db, munkaterv elfogadásával kapcsolatban 1 db, az ellenőrző bizottság munkájáról 2 db). Egyéb határozat 5 született.
Az év során végrehajtandó határozatok a következők voltak:
3. A VTOSZ 2002. ÉVI KITÜNTETETTJEI
2002. évben Beszédes József díjat kapott:
Vásárhelyi Pál kitüntetésben részesült:
4. AZ ELNÖKSÉG TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
2002. évben hat elnökségi ülés került sor a munkaterv szerint: Budapesten (január 31.), Nagyirtáspusztán (április 11.), Soponyán (június 12.), Bélmegyeren (szeptember 5.), Budapesten (október 16.) és ismét Budapesten (december 12.). Valamennyi elnökségi ülésen rendszeres napirendi pont az előző ülés óta végzett munka összefoglalása. Az elnökség rendszeres kap tájékoztatást a VTOSZ gazdálkodásáról és foglalkozik a munkatervvel, a rendezvénytervvel, a vízitársulatok és viziközmű társulatok tevékenységével. Rendszeres képviselteti magát az elnökségi üléseken az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztálya: 2002-ben Kolossváry Gábor, Gráczer Imre és Kovács Józsefné vett részt ülésen.
Az elnökség ülésein 2002-ben a következő fontosabb napirendi pontok voltak:
Az elnökség 2002-ben 73 határozatot hozott. A határozatok megoszlása a következő:
A határozatok végrehajtását áttekintve megállapítható, hogy az ügyrendi kérdésekben hozott határozatokat az elnökség azonnal végrehajtotta. Az adott időszak tevékenységének áttekintését nyújtó tájékoztatók, beszámolók elfogadásáról szóló határozatok nem igényeltek további intézkedést. A személyi kérdésekkel és kitüntetésekkel kapcsolatos határozatok végrehajtásra kerültek. A gazdálkodásról és a költségvetésről szóló határozatok részben megerősítést nyertek 2002-ben a közgyűlésen, részben a 2003. évi közgyűlésen kerülnek előterjesztésre. Az adott kérdésekről szóló tájékoztatók jelentős része munkatervi vagy rendezvénytervi jellegű. Ezeknek a terveknek a végrehajtása döntően 2003-ban, kisebb részben 2004-ben fog megtörténni, bár pl. a VTOSZ 2002. évi munkatervét, amelyet az elnökség is tárgyalt, 2002-ben végrehajtottuk.
A tagsági ügyekkel (tagfelvétel, törlés, belépés) kapcsolatos döntéseket a titkárság 2002-ben végrehajtotta. Ugyanez vonatkozik a tagdíj-megállapítási, tagdíjfizetési ügyekre is. Az elnökség az év folyamán több alkalommal foglalkozott általános forgalmi adó kérdésekkel. Ezek a döntések kapcsolatfelvételre, állásfoglalás kérésére, rendezvények szervezésére vonatkoztak, amelyeket a titkárság szintén végrehajtott. Az egyéb kérdésekben hozott határozatok rendezvényeken való képviseletre, szakmai iránymutatás kérésére, vagyonkezelési szerződés előkészítésére, és alapszabály módosításra vonatkoztak. Ezeket a határozatokat a titkárság az év folyamán végrehajtotta.
Összességében az állapítható meg, hogy az elnökség 2002-ben meghozott 73 határozatából 10 ügyrendi jellegű volt, 20 határozat pedig korábbi időszakban vagy adott kérdésben végzett munkát tekintett át, hagyott jóvá (ellenőrzési funkció). 43 olyan határozat volt, ami további intézkedést igényelt, ebből 37 határozat 2002-ben végrehajtásra került. Összesen hat olyan határozat van, amely 2003-ban további intézkedést igényel:
5. KAPCSOLATTARTÁS
A VTOSZ elnöke, elnöksége és titkársága folyamatosan kapcsolatot tart döntéshozókkal, minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel.
Az előző parlamenti ciklus végén a településfejlesztési bizottsággal, a mezőgazdasági bizottsággal és a környezetvédelmi bizottsággal volt rendszeres kapcsolatban a VTOSZ vezetése. A parlamenti választásokat követően ezek a kapcsolatok újra kialakításra kerültek, sőt ki is bővültek. Az új parlament négy bizottságával tartunk kapcsolatot (mezőgazdasági, környezetvédelmi, településfejlesztési, költségvetési) és jelentősen kibővítettük azoknak az országgyűlési képviselőknek a körét (közel 50 főre), akiket rendszeresen ellátunk információkkal. A parlamenti kapcsolatok 2002. őszén több esetben segítettek a társulatokkal kapcsolatos kérdések megoldásában (legkiemelkedőbb eredmény az általános forgalmi adóról szóló törvény számunkra kedvező módosítása).
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium új felső-vezetésével (miniszter, politikai államtitkár, közigazgatási államtitkár, NFA címzetes államtitkára) jó kapcsolatot sikerült kialakítani, de a rendszeresen találkoztunk a szakterületet felügyelő helyettes államtitkárral is. A vízitársulatok számára az állami feladatokat és támogatást biztosító Vízgazdálkodási Önálló Osztállyal gyakorlatilag napi kapcsolatban vagyunk.
Az évek során folyamatosan törekedtünk arra, hogy a Vízügyi Szolgálat szakmai vezetésével jó legyen a kapcsolat és nem rajtunk múlt, hogy ez nem volt kellően eredményes. Még ennél is rosszabb volt a helyzet a Környezetvédelmi Minisztérium tekintetében. A kormányváltást követően létrejött Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban mind a felső-vezetés szintjén (miniszter asszony, politikai államtitkár, közigazgatási államtitkár), mind az új szakmai vezetéssel (vízügyi helyettes államtitkár, főosztályvezetők) a kapcsolatok normalizálására, javítására törekedtünk, nem is minden eredmény nélkül. Természetesen ezt a kapcsolatépítést 2003-ban intenzíven folytatni kell. Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal meglévő jó szakmai kapcsolatot legalább szinten kell tartani.
A Belügyminisztérium vezetésében olyan változások következtek be, ami a kapcsolatok erősítését lehetővé teszi, de ezzel még nem sikerült kellően élnünk. Az Önkormányzati Gazdasági Főosztállyal viszont a több éves kapcsolatunk mintaszerű. A Pénzügyminisztériumban a kapcsolatépítés 2002. második felében kezdődött meg intenzívebben és értünk el eredményeket. Egyértelművé vált, hogy a PM nélkül számos, gazdálkodási jellegű problémánkat nem tudjuk megoldani. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal szintén igyekszünk a kapcsolatokat ápolni, nem minden nehézség nélkül, de eredményeket is elkönyvelve.
Kapcsolatban vagyunk a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatával. Jó szakmai kapcsolatokat ápolunk a Magyar Hidrológiai Társasággal. Nem haladt előre kellőképpen az önkormányzati szövetségekkel (így konkrétan a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével) való együttműködés. A VTOSZ tagja az Agrár Munkaadói Szövetségnek (AMSZ) és számos vezető tisztségeit is betöltenek küldöttjei. Ennek révén részt vesz az érdekegyeztetés munkaadói oldalának munkájában is. Kapcsolatban áll az Országos Foglalkoztatási Alappal (OFA) és részt vesz EU felkészítő tanfolyamain is. A VTOSZ rendszeres kapcsolatot tart a MEDOSZ-szal kölcsönös informálási szinten. A szakmai kapcsolatok erősítése érdekében a Szövetség kezdeményezte a Global Water Partnership magyarországi szervezetébe való belépést.
6. A PROBLEMATIKUS KÉRDÉSEK KEZELÉSE
A vizitársulati ÁFA kérdése.
Év elején a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata meglehetősen nehéz helyzetbe hozta a vízitársulatokat. Az ezt követő APEH egyeztetések, majd az APEH tájékoztató (2002. április 4.) a jogi és adózási előírások tisztázását ugyan elősegítették, de nyilvánvalóvá vált, hogy a társulatok széles köre nehéz helyzetbe kerülhet. Kedvező volt, hogy az APEH „szelíd" ellenőrzési módszereket alkalmazott, így a késedelmi kamatoktól és a büntetésektől a társulatok általában mentesültek. Általános forgalmi adóból származó fizetési nehézség miatt 2002-ben egyetlen társulat sem ment tönkre, bár számos társulat került (reméljük csak átmenetileg) nehéz helyzetbe.
A VTOSZ új kezdeményezése arra, hogy legalább 2003-ra alakuljon ki egységes, a vízgazdálkodási társulatok számára kedvező helyzet, ősszel indult és sikeresnek tekinthető. Ez arra irányult, hogy miután a vízgazdálkodásról szóló törvény megfelelő módosítását nem lehetett elérni, az általános forgalmi adóról szóló törvénybe kerüljön be egy kedvező módosítás. Ennek lényege, hogy a vízgazdálkodási társulatok által szedett érdekeltségi hozzájárulás ellenértéknek számít. Ez azt jelenti, hogy a társulatok szolgáltatást nyújtanak, tehát közcélú tevékenységük beletartozik az általános forgalmi adó körbe. A módosítás meghozatalában a PM és az FVM illetékes főosztályai valamint az Országgyűlés mezőgazdasági, környezetvédelmi és költségvetési bizottsága volt segítségünkre.
A módosítás bevezetésének vannak feltételei. A VTOSZ-nek és valamennyi tagszervezetének az a feladata, hogy ezeket a feltételeket valamint a döntéshozóknak tett ígéreteket a társulatok betartsák. Az is nyilvánvaló, hogy az intézkedés átmeneti: a vízgazdálkodásról szóló törvény megfelelő módosításával kell elérni, hogy a helyzet rendeződjön.
Érdekeltségi hozzájárulás beszedése
Az érdekeltségi hozzájárulás beszedésének meg van a törvényi alapja (1995. évi LVII. törvény). A VTOSZ azt igyekezett az elmúlt időszakban elérni, hogy az alacsonyabb jogszabályokban (pl. az agrártámogatási rendeletben) is legyen a vízitársulatok számára kedvező előírás. Az FVM felső-vezetése azonban a sikeres szakmai egyeztetéseket követően is elzárkózott a megfelelő szabályozástól, így ez 2002-ben sem valósulhatott meg.
Szélmalomharcnak tűnik az érdekeltségi hozzájárulás befizetésére vonatkozó alacsonyabb szintű szabályozás, ezért a VTOSZ-nek arra kell törekednie, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása erősítsen rá erre a kérdésre. Egy szigorúbb törvényi megfogalmazás, a szankcionálás lehetőségének előírása a végrehajtással foglalkozó szabályozások készítésénél várhatóan kikényszeríti a számunkra kedvező passzusok szerepeltetését.
Földhivatali adatokhoz való hozzájutás
Az évek óta húzódó problémában áttörést jelentett az FVM közigazgatási államtitkárának azon ígérete, hogy évente egy alkalommal lehetővé teszi a földhivatali adatbázishoz való kedvezményes hozzájutást és engedélyezi az on line kapcsolatot, piaci árak mellett. A további egyeztetések az FVM földhivatalokat felügyelő főosztályával nagyon lassan haladnak és némi ellenállás látszik az államtitkári ígéret betartásával kapcsolatban. Rövid időn belül intenzív egyeztetésre van szükség! A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása során az Országos Szövetségnek ezen kérdés törvényi rendezését is el kell érnie!
Földhasználók adataihoz való hozzájutás
A kérdésben nincs érdemi előrelépés. Az adatokhoz való hozzájutás jogos voltát adatvédelmi szempontból aggályosnak találják. A földhasználói adatokhoz való hozzájutás a vízitársulatok érdekeltségi hozzájárulás kivetési és beszedési munkáját lényegesen megkönnyítik. A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása során megvizsgálandó, hogy ennek az igényünknek hogyan tudunk érvényt szerezni. Félő, hogy kellő jogi szabályozás csak a földtulajdonosokra terjeszthető ki.
Tulajdonviszonyok rendezése
Az FVM kijelölte a vizitársulatokat a közcélú, állami tulajdonú vízgazdálkodási művek vagyonkezelőjéül. Ezt a kijelölést a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) elfogadta. Ezt követően egyeztetések kezdődtek a VTOSZ és a KVI között a vagyonkezelői szerződés megfelelő formájának megtalálására. 2001. nyarán a KVI és a VTOSZ egyetértésre jutott a megkötendő vagyonkezelői szerződés ügyében. Ezután kezdődött az FVM belső egyeztetés, ami 2001. év végéig tartott.
2002. januárjában a VTOSZ kezdeményezte az FVM-nél, hogy valamilyen módon garantálja a vagyonkezelői szerződésben végzendő munkák állami forrását. Ez a belső egyeztetés az FVM-en belül egy évig tartott, így 2003. januárjában született csak döntés arról, hogy az erre vonatkozó garanciát az FVM a vagyonkezelői szerződéshez csatolható módon megadja. Időközben, 2002. év folyamán a KVI megyei szervezetei megkeresték a vízitársulatokat, egyezették az adatokat, így a vagyonkezelői szerződés érdemi megkötésének ügye előrehaladt.
A 2003. január 15-i döntést követően, nevezetesen, hogy a vízitársulatok, miután minden feltétel rendelkezésre áll, kezdjék meg a vagyonkezelői szerződések megkötését, került az illetékesek kezébe az államháztartási törvény módosításáról szóló törvény (a 2003. évi költségvetési törvény részeként!). A módosított államháztartási törvény ugyan végre nevesíti a vízitársulatokat, mint lehetséges vagyonkezelőket, de a vagyonkezelői szerződést a Nemzeti Földalappal kell(ene) megkötni. Ennek egyeztetése a NFA-pal még folyamatban van.
7. VÍZITÁRSULATI SZAKTERÜLETI HELYZET
A vízitársulatok tevékenységének fejlődése a 2001. évhez képest 2002-ben megtorpant. Annak ellenére így volt ez, hogy a rendelkezésre álló forrásokban nem volt jelentős változás. A 2001. évből áthúzódó szerződések lehetővé tették az év eleji munkakezdést és a védelmi felkészülést. A pályázatok beadására gyorsan sor került, gyors volt a bírálat és a szerződéskötés is. A vízitársulatok változatlanul pályázhattak a jegyzett tőkébe tartozó művek fejlesztésére (beruházására) és fenntartására. Meg volt a lehetőség az átvett művek 100 %-os támogatással történt rekonstrukciójának és fenntartásának pályázati úton történő támogatására is.
Jelentős volt a rekonstrukciós munkák determinációja (nagyságrendileg 1 milliárd forint), amelyre nem kellett pályázni, hiszen a megkötött szerződések éltek. Ez a forrás kikerült a társulati közgondolkodásból, holott számos társulat számára az éves anyagi biztonságot jelentette. Kétségkívül alacsonyra sikerült a jegyzett tőkés művek állami támogatási kerete, még ha a 366 millió forint a több évvel ezelőtti teljes támogatási összegnél nagyobb és jelentős védelmi munka nem lévén, az áthúzódó szerződés forrásait is ide kellett volna érteni. Az érződik azonban, hogy a vízitársulatok döntő többségének a jegyzett tőkébe tartozó művek fenntartási támogatása jelenti az igazi állami támogatást. Ez azért érthető, mert az érdekeltségi hozzájárulás jelentős részét is ide kell fordítani, ez a költségkeret van leginkább szem előtt. A vízitársulatok rosszkedvén az sem javított, hogy a kiegészítő állami támogatások (szivattyú-üzemeltetés, szivattyú rekonstrukció, védelmi eszközök és gépek vásárlása) megfelelő keretösszeggel rendelkezésre állt.
A 2002. évi állami támogatás fő számait a következőkben lehet összefoglalni:
(2002. évi pályázat): 1.243 MFt
védelmi képesség javítására adott
állami támogatás: 4.507 MFt
Az érdekeltségi hozzájárulás tervezett bevétele 1.400 MFt volt. Így a 2002. évi vízitársulati alaptevékenység meghaladta az 5,9 milliárd forintot.
2002-ben megkezdődött a vízitársulati jegyzett tőkés beruházások és rekonstrukciós munkák műszaki dokumentációinak előminősítése. A társulatok mintegy 250 dokumentációt nyújtottak be előminősítésre.
Az országban a cégbírósági nyilvántartások szerint 76 működő vízitársulat volt, ebből 74 tagja a VTOSZ-nek. Nem tag a Pécsi Vízitársulat (Pécs) és a Börkösréti Vízitársulat (Balatonfőkajár). A Sárvízi Malomcsatorna Vízitársulat helyén megalakult 5 új vízitársulat: Sárréti VgT., Bozót patak VgT., Cinca Térségi VgT., Sárvíz térségi VgT., Székesfehérvár Térségi VgT. Több „fehér folt" van az országban: a felszámolt Győri VgT. és Homokhátsági VgT. helyén nem alakult még új társulat. Nem fedték le teljesen az újonnan alakult társulatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegy- és dombvidéki területeit sem.
A 2002. évi vízitársulati védelmi felkészülés jól sikerült. Az év során kisebb belvízvédelmi tevékenységet végzett néhány társulat. Jelentős belvízvédekezés nem volt. A Duna augusztusi árhullámához kapcsolódóan néhány társulat védekezett fakadóvíz ellen, két társulat pedig a nyári gátakon folyó védelmi munkákat szervezte meg.
8. A VIZIKÖZMŰ SZAKTERÜLET HELYZETE
A viziközmű társulati szakterület helyzete 2002-ben bíztató jeleket mutatott. A munkabizottsági munka, a területi szervezetek titkáraival kibővítve stabilizálódott, több szakmailag színvonalas munkabizottsági ülés volt. A jelentősebb fellendülés azonban csak a választások után következett be. Az aktivizálódás jele számos külső szakértő bevonása és a VTOSZ számára eddig fehér foltot jelentő területek viziközmű társulatai bekapcsolásának kezdeményezése.
A viziközmű társulati elnökök siófoki továbbképzése szakmailag jól előkészített, jó előadókat felvonultató rendezvény volt, kár hogy a résztvevők létszáma viszonylag alacsony volt. A decemberi viziközmű társulati országos értekezleten ugyancsak jó előadók voltak és résztvevők száma is kielégítő volt.
Alapvető kérdés, hogyan lehet a szervezettségen javítani, hiszen az országosan meglévő mintegy 400 viziközmű társulatnak alig több mint 10 %-a tagja a VTOSZ-nek. Az egyesülések felé való nyitás jó irány és azt is biztosítani kellene, hogy megfelelő területi szervezettség esetén az Országos Szövetség elnökségében is legyenek a viziközmű vonalról delegáltak.
Új helyzetet teremthet az általános forgalmi adóról szóló törvény változásának az az értelmezése, hogy a viziközmű társulatok, mint vízgazdálkodási társulatok szintén bekerülnek az általános forgalmi adó körbe. Ez saját beruházások indítását, a viziközmű beruházásokban a vezető szerep visszaszerzését, az önkormányzatokkal kötött társberuházói szerződések felülvizsgálatát (esetleg megszüntetését), az ÁFA elszámolásának lehetőségét hozhatja magával. A helyzet elemzése, a szükséges állásfoglalások beszerzése már 2003. első negyedévének feladata.
A viziközmű szakterület kapcsolati rendszerét tovább kell építeni. Örvendetesen jó a kapcsolat az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a Belügyminisztériummal. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mindkét szakterületével erősíteni kell a kapcsolatot, különös tekintettel az újonnan kinevezett szakmai vezetőkre.
A viziközmű szakterület számára is fontos a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása. Ebbe a munkába a VTOSZ valamennyi viziközmű szakemberét be kell vonni. Döntésre kellene jutni abban a tekintetben, hogy a szakterület kíván-e kiadványokat kiadni, ha igen milyen jellegűeken, milyen formában, mikor? A kiadványokkal kapcsolatos több éves huza-vona sokat ártott a szakterület megítélésnek.
Az önkormányzati szövetségekkel való kapcsolatfelvétel a szakterület alapvető érdeke. Ebben a tekintetben szintén döntésre kell jutni, és el kell kezdeni a kapcsolatok érdemi kiépítését.
9. ORSZÁGOS NAGYRENDEZVÉNYEK
Az országos nagyrendezvények célja a társulatok jelenlétének, munkájának demonstrálása és a társulati vezetők informálása volt, tehát egyaránt szolgáltak PR-jellegű és továbbképzés jellegű feladatokat. A nagyrendezvényeket a következők szerint lehet összefoglalni:
A környezetvédelmi munkabizottság rendezvénye 2002-ben már negyedszer került megrendezésre. A rendezésben a fő partner a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat és a titkárság volt. A szakmai előadásokra Hódmezővásárhelyen került sor, a bemutató a Mártélyi holtágnál volt. A témául ezúttal az integrált vízgazdálkodás szolgált. A teljes résztvevői létszám 150 fő feletti volt. Az előadói karban az FVM, a Tessedik Sámuel Főiskola, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a VTOSZ és a rendező Tisza-Marosszögi VgT. szakmai vezetői voltak.
A Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat és a titkárság szervezésében Kiskunmajsán megvalósított rendezvényen 10 cég vett részt. A résztvevők száma mintegy 120 fő volt. A bemutatón növekvő számban mozgásban, munka közben mutatják be a forgalmazók a gépeket.
A Budapesten megrendezett országos értekezletet a viziközmű munkabizottság, a Vízgazdálkodási Szövetség és a VTOSZ titkárság szervezet és rendezte. A közel 100 résztvevő előtt a KvVM, a BM, az OTP, és a VTOSZ szakemberei és szakterületi oktatója adott elő részben a viziközmű társulatok napi feladatainak megoldásához szükséges információkat, részben szakmai ismereteket.
Az MHT Mosonmagyaróváron megrendezett vándorgyűlésén ismét volt vízitársulati és területi vízgazdálkodási szekció. A vizitársulati vezetők és az FVM VgÖO aktív közreműködésével megrendezett szekcióban jelentős résztvevői létszámmal komoly munka folyt. 14 dolgozat érkezett, ezek felét vizitársulati vezetők írták. A társulati anyagokat folyamatosan közreadta a VÍZGAZDÁLKODÁS:
A Körösi Vízgazdálkodási Társulat által, a titkárság segítségével Gyulán megrendezett sportnapokon mintegy 330 fő volt jelen. Nagyszerű rendezés mellett nagy részvételi létszámmal izgalmas versenyekre került sor és emberi, baráti szempontból is hasznos rendezvény volt.
10. EU TOVÁBBKÉPZÉS
Az EU továbbképzésre az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztálya és a VTOSZ közös szervezésében, a helyi rendezők hatékony közreműködésével került sor. Az előadók az FVM, a KvVM (KöViM), a Tessedik Sámuel Főiskola, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, a GWP és a WWF szakemberi köréből kerültek ki. A 2002. évi rendezvények:
11. TOVÁBBKÉPZÉSEK, BELSŐ RENDEZVÉNYEK
A VTOSZ hagyományos szakmai tanácskozási, továbbképzési köre 2002. évben a hagyományoknak megfelelően alakult:
12. A TERÜLETI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE
A tisztújítás keretében a VTOSZ valamennyi hagyományos körzetében, azaz területi szervezeti (szövetség vagy választmány) területén, és ahol a területnek delegálási joga van, sor került a választásra, vagy a delegált személy egyeztetésére. Így kialakult a VTOSZ elnöksége 12 delegált tagjának névsora:
A VTOSZ alapszabálya szerinti 12 delegációs körzetben 8 bejegyzett területi szervezet (szövetség/választmány) működik. A dél-dunántúli társulatoknak együttműködési szerződésük van, szervezetté válásuk 2003-ra várható. A Felső-Tisza vidéki társulatok a tiszántúli társulatokkal közösen régiós szervezet létrehozását fontolgatják, de várják a Közép-Tisza vidéki Választmány csatlakozását is. Megalakult viszont az ország első regionális szervezete: a Dél-Alföldi Régió 2002. Augusztus 27-én, Orosházán jött lére három terület: az Alsó-Duna völgyi Szövetség, az Alsó-Tisza vidéki Szövetség és a Körös-vidéki társulatok részvételével a Dél-Alföld tervezési-statisztikai régióban (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye területén).
A működő 8 területi szervezet rendszeresen tart területi szövetségi/választmányi elnökségi üléseket és közgyűléseket. A VTOSZ titkárság munkatársai gyakorlatilag minden területi szervezeti rendezvényen részt vettek. A választások illetve a delegálások szabályszerűen zajlottak le. A delegált elnökségi tagok legitimációja rendezett.
A területi szervezetek titkárai számára a VTOSZ titkársága rendszeresen tart titkári értekezleteket. Ezek témája az elnökségi ülések tematikájának megbeszélése és az aktuális feladatok egyeztetése. Az ülésekre mindig Budapesten a VTOSZ-ben kerül sor. A 2002. évi ülések: február 11., június 17., szeptember 9., október 21., december 16.
13. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
A holland-magyar vízitársulati kapcsolatokban a vízgazdálkodási bizottság negatív hozzáállása miatt visszaesés következett be, befagytak a két társulati szövetség közötti közvetlen kapcsolatok. A kapcsolatok rendeződése csak nyáron kezdődött meg a vízitársulatok között közvetlen együttműködés illetve a szövetségek közötti együttműködés folytatásának előkészítésével. Sajnos a 2002. őszi vízgazdálkodási vegyesbizottsági ülés sem hozta meg a témában a várt sikert, de rádöbbentette a holland felet arra, hogy a kapcsolatok építésében lépni kell. Ilyen előzmények után látogatott Magyarországra a Holland vízitársulati Szövetség igazgatója, Rein van der Kluit 2002. december 18-án és folytatott eredményes tárgyalásokat a VTOSZ-ben, az FVM-ben és a KvVM-ben. Ezzel párhuzamosan folyt a vizitársulatok közvetlen kapcsolatának kialakítására egy szakértői munka illetve egy holland delegáció 2003. évi magyarországi látogatásának előkészítése.
Hódmezővásárhely és Szentes térségének az olasz Veneto és Emilia Romana tartomány vizitársulataival alakult ki kapcsolata az FVM és a VTOSZ közreműködésével. 2002-ben elkészült a műszaki koncepció és ennek egyeztetésére is sor került Olaszországban. A projekt beindítását nehezíti, hogy az olasz műszaki delegáció érkezését 2002-ben kétszer is elhalasztotta, így érdemi területi egyeztetésekre csak 2003-ban kerülhet sor.
Területi szervezeteink és társulataink több sikeres külföldi szakmai utat szerveztek területi vízgazdálkodási problémák tanulmányozására és gépvásárlások előkészítésére.
14. MUNKABIZOTTSÁGOK
A választásokat követően újjá alakultak a VTOSZ munkabizottságai is. Az elnökség egy újabb munkabizottság alakítását határozta el. A munkabizottsági munkát a következőkben lehet összefoglalni.
Az egész ciklusban folyamatosan működő munkabizottság 2002-ben kevesebbet ülésezett. Ülései: január 21. Budapest, március 24. Dunaújváros, augusztus 29. Szeged. Leköszönő elnök: dr. Kováts Gábor. A munkabizottság újjáalakult 2002. november 12-én, Budapesten. Elnök: Bogáth Jenő.
A ciklus zárására a bizottsági munka normalizálódott. Ülései: február 11. Budapest, április 18. Balatonkenese. Leköszönő elnök: Ritecz György.
A munkabizottság újjáalakult 2002. november 11-én, Budapesten. Elnök: Ritecz György.
Fő tevékenysége a környezetvédelmi nap megszervezése és a környezetvédelmi kiadvány megjelentetése volt. Ülései: április 3. Szentes, június 25. Gyöngyös. Leköszönő elnök: Csatlós Péter.
A munkabizottság újjáalakult 2002. november 14-én, Budapesten. Elnök: Csatlós Péter.
A munkabizottság „rendelésre" dolgozik, 2002-ben az elnökségtől folyamatosan kapott feladatokat. Ülései: január 15. Lengyeltóti, február 25. Budapest, április 22. Budapest, szeptember 3. Budapest. Leköszönő elnök: Bogáth Jenő.
A munkabizottság újjáalakult 2002. november 25-én, Budapesten. Elnök: Kiss István.
A választásokig nem folyt a munkabizottságban munka. Leköszönő elnök: dr. Joó József.
A munkabizottság újjáalakult 2002. november 28-án, Budapesten. Elnök: Nánási János.
Az elnökség 2002. október 16-i ülésén határozta el megalakítását. Alakuló ülése: 2002. december 11. Budapest. Elnöke: Lőrincz Károly.
Tagjai a védelmi munkák során az FVM VgÖO és a VTOSZ titkárság egyeztetésével kialakított hét koordinátori körzet koordinátorai. Az üléseket Kolossváry Gábor védelemvezető vagy Fehér Ferenc védelmi törzs összekötő vezeti. Ülések: január 14. Budapest, március 11. Budapest, április 8. Mór, május 7. Nádudvar, július 9. Budapest, december 4. Szentes.
A munkabizottság változatlan összetételben folytatta a munkáját.
15. VTOSZ BIZOTTSÁGOK
Elnök: Sződi Imre
Elnök: Dr. Varga Gábor
16. IDŐSZAKI MUNKACSOPORTOK
A VTOSZ és az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztály 2002-ben több ideiglenes munkacsoportot alakított illetve munkacsoport alakítását határozta el.
Az információs munkacsoport feladata az egységes társulati információs módszerek kidolgozása volt. A munkacsoportot Lőrincz Károly vezette. A műszaki tervezési munkacsoport a pályázatokhoz beadandó dokumentációkkal, a reális normatívákkal és az előminősítések szakmai előkészítésével foglalkozott. A munkacsoport vezetője Bogáth Jenő volt. Mindkét munkacsoportban vízitársulati vezetők vettek részt.
Az előminősítési munkát is a VTOSZ és az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztálya által létrehozott időszaki munkacsoportnak tekinthető bizottság végezte Kovács Józsefné főtanácsos vezetésével. Az előminősítő bizottságokban a vízitársulatok és a VTOSZ szakemberei is részt vettek (Bogáth Jenő, Hutter Sándor, Császár Imre, Zemenszky Mario, Fehér Ferenc).
2002. decemberében ugyancsak a VTOSZ és az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztálya egy, a vízitársulatok védelmi munkájával és a védekezés finanszírozásával foglalkozó időszaki bizottság felállítását határozta el. Az időközben létrejött bizottság Gráczer Imre főosztályvezető-helyettes vezetésével szintén vízitársulati vezetőkből és a VTOSZ képviselőjéből áll (Tóth László, Óvári László, Arató Zoltán, Fehér Ferenc).
17. KIADVÁNYOK
2002. májusában jelent meg a „Vízitársulatok és a környezetvédelem" című kiadvány, amely a társulatok környezetvédelmi tevékenységét mutatja be.
2002. évben 6 alkalommal jelent meg a VYÍZGAZDÁLKODÁS, a VTOSZ szakmai folyóirata.