HELYZETELEMZÉS

• a vízitársulatok védelmi felkészültségének helyzete 2003. január 31-én (a vízitársulatok jelentései alapján),
• a hóhelyzet értékelése a 2003. február 6-i adatok alapján (a vízitársulatoktól kapott jelentések alapján),
• integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés, 2003. február 6. (VITUKI Rt. – ATIVÍZIG).

A helyzetelemzéshez felhasznált paraméterek:

• 2002. október-december havi csapadékösszeg,
• 2003. januári csapadékösszeg,
• átlagos hóvastagság 2003. január 31-én,
• talajvíz helyzete 2003. január 31-én,
• talajvízszint változási tendencia értékelése,
• felső 20 cm-es talajréteg telítettsége,
• mederteltség,
• elöntött terület.

Egyenként elemezve a paramétereket a következők állapíthatók meg:

• A 2002. október-decemberi, háromhavi csapadékösszeg a Dél-Dunántúlon 100-150 mm, a Balatontól délre Somogy megyében az országhatárig terjedő sávban 150-170 mm. 130-150 mm-es előkészítő csapadék volt a Közép-Dunántúlon, 140-200 mm a nyugat-Dunántúlon. Az Észak-Alföldön 120-180 mm volt az október-decemberi csapadékösszeg. Ennél kevesebb, 100-120 mm volt a Tiszántúlon, Budapest térségében és Nógrádban. A Dél-Alföldön mindössze 90-110 mm előkészítő csapadék esett.

• A 2003. januári csapadékösszeg a Délnyugat-Dunántúlon 60-85 mm volt. Az Észak-Alföldön 60-80 mm csapadék hullott. A Dél-Alföldön 50-90 mm volt a januári csapadék.

• 2003. január 31-re a január hónap során hullott jelentős hómennyiség gyakorlatilag elolvadt. A jellemző hó adatok: Dél-Dunántúlon 5-10 cm (de a Balatontól délre 25-30 cm), Észak-Dunántúlon 0-5 cm, az Észak-Alföldön 8-12 cm, Közép-Alföldön 5-10 cm, Dél-Alföldön 3-20 cm. Ezek a hómennyiségek önmagukban nem jelentenek veszélyt, ha a további olvadás nem gyors.
• A talajvíz helyzet 2003. január 31-én nem volt kritikus. Átlag feletti talajvíz szintet az egész országban csak néhány helyen regisztráltak. Jellemző volt az ilyenkor átlagos vagy az átlag alatti vízszint.
• A talajvíz változási helyzet általában emelkedő tendenciát mutatott, ami ilyen intenzív beszivárgás és nagy beszivárgó vízmennyiség esetében természetes.

• A felső 20 cm néhány, inkább dombvidéki területe leszámítva az egész országban telített volt. Ez önmagában is veszélyes (hiszen a telített talaj kimeríti a belvíz fogalmát!), lehetetlenné teszi a további beszivárgást. A további felszíni vízterhelés intenzív felszíni vízképződéssel és felszíni elöntések kialakulásával járhat.
• A mederteltség 2003. január 31-én csak néhány kritikus helyen haladta meg a 60 %-ot (Kelet-Baranya: 95 %, Kaposvölgy: 75 %, Királyér: 65 %, Felsőszabolcs: 80 %, Hamvas-Sárrét: 70 %, Dunamente: 80 %). A jellemző mederteltségi értékek: 10-40 %.

• Elöntött területet regisztráltak társulatok. A 100 ha feletti elöntések: Kelet-Baranya: 116 ha, Délborsod: 500 ha, Taktaköz: 350 ha, Bodrogköz: 700 ha, Felsőszabolcs: 1150 ha, Ecsedi-láp: 400 ha, Tisza-Szamos köz: 320 ha, Közép-Duna mente: 1200 ha.

Valamennyi vizsgált paraméter alapján az összefoglaló értékelést megadva a következők állapíthatók meg:

• A Dél-Balaton – Kaposvölgy – Rinya-Dombó térség kiemelten veszélyeztetett, döntően a vizsgált négy hónap nagy csapadékösszegei miatt.
• Dél-Baranyában belvízhelyzet alakult ki komoly előkészítő és jelentős kiváltó csapadék valamint a kedvezőtlenül alakuló talajvízhelyzet miatt.
• Kedvezőtlen előjelek vannak a Sárvíz-Sárrét térségében.
• Belvízveszélyes helyzet van az Észak-Alföldön (Felsőszabolcs, Tisza-Szamos köze, Ecsedi-láp, Berettyó térsége) a nagy mennyiségű négyhavi csapadék és az emelkedő talajvíz miatt.

A részletes adatokat társulatsorosan mellékeljük.

2003. február 4-6-án az egész országban jelentős mennyiségű hó hullott. A jellemző hó adatok a következők.

Az adatokból látható, hogy a Kisalföld hómentes, a Dunántúlon nyugatról keleti irányban haladva növekszik a hó víztartalma. A Közép-Dunántúltól keletre valamennyi térségben igen jelentős a hóban tárolt vízmennyiség.

Megvizsgálva a már január 31-én kritikus térségeket az állapítható meg, hogy

• Dél-Balaton – Kaposvölgy - Rinya-Dombó térsége mintegy 30-50 mm további vízterhelést kapott. Itt a helyzet kritikus, a komolyabb védekezés bármikor elkezdődhet,
• Dél-Baranyában 30-45 mm további vízterhelés kritikus helyzetet alakíthat ki, a védekezés az olvadással megkezdődhet,
• Közép-Dunántúl további 50-70 mm vízterhelést kapott, igen kritikus helyzet alakulhat ki napokon belül,
• Észak-Alföld 60-80 mm további vízterhelést kapott, itt nagyon kritikus helyzet alakulhat ki napokon belül.

A talaj felső rétege gyakorlatilag az egész országban telített. A Kisalföldet leszámítva a hóban tárolt víz jelentős, síkvidéki területeinken 55-80 mm. Ekkora szabad pórustér a talajban nincs, így már a most hóban tárolt vízmennyiségnek a lassú olvadása is jelentős felszíni vízképződés, nagy elöntéseket és kritikus helyzetet válthat ki.

A hóban tárolt víztömeg gyors elolvadása többszázezer ha felszíni elöntést okozhat. Ha az olvadás esőcsapadékkal együtt következik be, az elöntés nagysága még nagyobb lehet.

A 2003. február 6-i hóhelyzetet a melléklet tartalmazza.

A 2003. januári csapadék általában nagyobb volt az átlagosnál. A legnagyobb csapadéktöbblet a Körösök vidékén, a Tiszazugban és az Alsó-Tisza vidéken fordult elő (45-73 mm).

A talajnedvesség január hónapban nem sokat változott. Sík vidéken mind a 0-20 cm, mind a 20-50 cm talajrétegben a telítettséghez közeli vagy telített volt a talaj. Az 50-100 cm-es talajrétegben viszont erőteljes emelkedés következett be, így számos területen ez a réteg is közel van a telítettséghez.

A talajvíz január hónapban emelkedő tendenciát mutatott, de még így is mintegy 25-30 cm-rel mélyebben helyezkedett el a talajvízszint, mint az 1961-90. közötti 30 éves átlagos januári szint.

A Vízügyi Szolgálat összesítése szerint 2003. januárban 121 millió m³ belvíz került átemelésre. A maximális elöntött terület összeg éppen 3 ezer ha alatt volt.

Az OMSZ hosszú távú előrejelzése szerint 2003. februárja az átlagosnál melegebb és csapadékosabb lesz. A februári országos átlagos csapadék 34 mm, az előrejelzés szerint 35-65 mm várható. (Ez már hó formájában le is esett február 4-6-án!!) A március 10-i 10 napos előrejelzés szerint sem jelentős csapadék, sem jelentős felmelegedés (így olvadás) nem várható!

A talaj vízbefogadó képessége január hó folyamán jelentősen csökkent. A kritikus területeken a vízbefogadó képesség gyakorlatilag nulla. A nagyobb belvíz-veszélyeztetettség miatt elsősorban a Körös vidéken várható jelentősebb belvíz. A jelenleg hóban tárolt vízkészlet gyors elolvadásának hatására akár 200 ezer ha belvízi elöntés is kialakulhat.

Az anyaghoz csatolt ábrák szerint a januári csapadékgócok Kelet-Baranyában, a Tisza-Maros szögben, a Körös torkolat térségében és a Tiszántúlon voltak. A sokéves (1961-90.) csapadékátlagtól való eltérés a Tisza-Maros szögben és a Körös vidéken a legnagyobb (50-70 mm).

Kritikus a talaj nedvességtartalma! A 2003. január harmadik dekádjának nedvességtartalom adatai szerint (OMSZ) a 0-20 cm-es rétegben síkvidéken nincs 90 %-os telítettség alatti terület. A 20-50 cm-es réteg szintén legalább 90 %-ra telített. Az 50-100 cm-es rétegben 90 % körüli a telítettség (viszonylag egységesen).

A hótérkép alapján megállapítható, hogy a Kisalföldet, Nyugat-Dunántúlt és Észak-Dunántúlt leszámítva nincs az országnak olyan területe, ahol a hóban tárolt víz ne lenne legalább 30 mm. A gócpontokban a hó vízegyenérték meghaladja a 75 mm-t (Dunaújváros térsége, Gyula térsége).

A gördülő vízháztartási mutatóból előre jelzett értékek hamisak az őszi alacsony talajnedvesség tartalmak és mély talajvízszintek miatt!!

A három anyag együttes elemzéséből a következők állapíthatók meg:

• A január 31-én kritikus helyzetben lévő területek várható vízkár helyzetét a február 4-6-án lehullott hó tovább rontotta.
• A VITUKI-ATIVÍZIG elemzés szerint kritikus helyzet alakulhat ki a Körös vidéken is.
• A helyzetelemzések egybevágnak abban a tekintetben, hogy a felső talajréteg (gyakorlatilag a 0-100 cm-es réteg) rendkívül telített.
• A helyzetelemzések egybevágnak abban a tekintetben, hogy a hóban tárolt, a területen, a felszínen lévő vízmennyiség nagyon nagy!
• A helyzetelemzések egybevágnak abban, hogy a talajvízhelyzet még kedvező, tehát a talajvízig lejutó szivárgás révén javulhat a helyzet.
• A medrek viszonylag üresen, az elvezető kapacitások rendelkezésre állnak.
• A középtávú előrejelzés kedvezőtlen, a rövidtávú (10 napos) előrejelzés kedvező.
• Csak abban az esetben kerülhető el a jelentős elöntés és vízkár, ha az olvadás lassú lesz és nem társul hozzá esőcsapadék.
• Gyors olvadás esetén a felszíni elöntés meghaladhatja a 200 ezer ha-t.
• Gyors olvadás és esőcsapadék esetén a felszíni elöntés elérheti a 300-400 ezer ha-t.
• A tényleges belvíz, azaz a felső talaj káros vízbősége (telítettsége) ezeknél az értékeknél 2-3-szor nagyobb lehet, így belvízkárokra is ekkora területeken lehet számítani.

Budapest, 2003. február 10.

Fehér Ferenc

 Vissza